Szénhidrátmentes diéta
Sokan nem tudják, még csak nem is sejtik, hogy a szénhidrátmentes diéta milyen káros következményekkel járhat szervezetük számára. Cikkünkben most feltárjuk a valódi okokat, hogy miért kell elkerülnünk a testsúlycsökkentés eme egészségtelen módját.
Mint sok más diéta, a szénhidrátmentes diéta is az Egyesült Államokból származik. A 60-as évek közepétől több tudományos cikk és könyv is ismerteti a diéta elméleti hátterét és gyakorlati kivitelezését is. Az azóta eltelt néhány évtized alatt aztán a diéta több hátránya is reflektorfénybe került. Szervezetünk optimális tápanyagbevitele kb. 60 százalék szénhidrátból, 20 százalék fehérjéből és 20 százalék zsírból kellene álljon. Amennyiben zsírból és szénhidrátból az optimális aránytól eltérő mennyiséget fogyasztunk, akkor nagy annak a valószínűsége, hogy a feleslegesen bevitt energiamennyiség zsír formájában raktározódik el szervezetünkben.
A szénhidrátmentes diéta bár rendkívül gyors fogyást eredményezhet, ennek sajnos megvannak a veszélyei. Az emberi szervezet működéséhez kellő energiamennyiséget a bevitt tápanyagokból, fehérjékből, zsírokból, szénhidrátokból biztosítja. Amennyiben táplálkozásunkból a szénhidrátot elhagyjuk, a szervezet kénytelen a szénhidrát által biztosított energiamennyiség pótlására új forrást biztosítani. Ezt a forrást pedig a zsírokban és fehérjékben találja meg, kb. 50-50 % arányban. Ez az arány rendkívül kedvezőtlen szervezetünk számára, mert az kénytelen az értékes fehérjéket is elégetni annak zavartalan működése érdekében. Sajnos a súlyveszteség egy része az izomzat elvesztéséből ered ebben az esetben.
Mi hát a megoldás annak érdekében, hogy ne csak testünk izomzatából fogyjunk, hanem a zsírpárnákat is fogyasszuk és mégis jól nézzünk ki? Egy csinos nő vagy férfi nem csak attól csinos, hogy a felesleges zsírmennyiséget eltávolítja a kényes testrészekről. Legalább ennyire fontos az izomzat megfelelő edzése, karbantartása. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha az izomzatnak megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot biztosítunk munkája elvégzéséhez. A szervezet munkája során először a vérünkben található vércukrot égeti el. Ha ez elfogyott, akkor a májban és az izmokban elraktározott glikogént visszalakítja glükózzá, hogy gyorsan és hatékonyan elégethető táplálékhoz juttassa önmagát. Ha viszont már a máj és az izomzat sem képes több glikonént biztosítani, akkor a szervezet a felhalmozott testzsírból pótolja a szükséges energiamennyiséget.
Sportolás közben a szervezet mindegyik energiaraktárát használja. A testmozgás kezdeti szakaszában általában a szénhidrátforrásokat használja, majd ha a megfelelő szívritmus fennmarad, csak akkor kezdi el használni a zsírraktárakben lévő energiát. Gyors, intenzív futás vagy kondícionáló edzés tehát nem is jó ahhoz, ha a zsírpárnáktól akarunk megszabadulni. A zsír elégetéséhez pedig szénhidrátra is szükség van, tehát nem jó a szénhidrát teljes száműzése étrendünkből. A glikogén hiánya pedig az izomműködés zavarát is okozhatja, illetve a vese, a vérképző szervek, és a központi idegrendszer működését is nagy mértékben gátolja. A szánhidrátmentes étkezés szédülést, fejfájást, gyomor- és bélrendszeri panaszokat illetve ritka esetekben ájulást is okozhat. A szénhidrátmentes étkezés helyett inkább étkezzünk változatosan, naponta legalább háromszor együnk zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonából készült péksüteményeket fogyasszunk, a zsíros, túlságosan fűszeres ételeket kerüljük, illetve legalább 2,5 liter tiszta vizet fogyasszunk el minden nap.